2010-től a motorosokat – ha lehet – még jobban fogják utálni az autóval közlekedők. Amiért eddig anyáztak, az egy varázsütésre vált szabályossá és törvényessé. De van esély a közös platformra. Például utálhatjuk együtt a bicikliseket.
Képzeljük csak el: enyhe emelkedő, M.A.N 40 tonnával áll a lámpánál, a külső sávban természetesen. Bicikli szabályosan megelőzi jobbról, majd a zöld jelzésre vad nyolcasokba kezd, ahogy megpróbál 15, merész esetben akár 20 kilométeres sebességre gyorsulni az emelkedőn.
Eközben mögötte, a fél milliós kuplunggal játszva óvatoskodik a szerelvény, és tizenkettővel ballag, hogy fel ne lökje szerencsétlent. Van az a pont, ahol inkább elütné az ember… Ha lecsukják, akkor is két év múlva szabadul. A vasszamár megelőzése ennél lényegesen több idő, szóval tiszta nyereség.
Vagy az egyirányú utca, ahol -nyilván- csak a ‘behajtani tilos’ irányába nézek el, míg a másik oldalról szabályosan belém jön egy biciklis. Mert neki ugye szabad. Szemből is.
De hogy addig is ízelítőt kapjunk abból, ami vár ránk. Kerékpár utat mindenhová! Ahol nincs, ott -csakúgy mint a lengyel rajzfilmben- elő a varázsceruzát, és rajzolunk!
Valami remek. Ezzel a semmi méretű 1.2-es Astrával is átlóg a vezető a másik sávba, és akkor még nem beszéltünk termetes SUV-okról, vagy anyukákról, akik 6-8 személyes kisbuszokkal hordják a nagy számú gyereksereget.
És a slusszpoén: amikor szembe is jön valaki… Újabb remek móka.
Agyam eláll. Most vagy mindkét autó a kerékpársávra hajt ( Jesszus micsoda bűn, e fölött már csak az anyagyilkosság áll! ) esetleg óvatosan letörik egymás ajtaját ill. tükrét, majd egy kellemes 50-50 aránnyal tehermentesítik a biztosítót a fizetési kötelezettség alól. Fényezéssel együtt 2-300 ezernél nem kerül többe. Fejenként.
Hatalmas gondolat volt ez a két csík… veszélyes a kerékpárosra, veszélyes az autósokra, mindenkire. Az autón elemcsere, a kerékpáron kerékcsere, szegény biciklisen szervcsere.
Pedig remek dolog kerékpározni. Magam is napi 100 kilométereket nyomtam le hobbiból az öreg 21 sebességessel, amíg rá nem jöttem hogy tiszta orosz rulett. A motorosok 70%-át észre sem veszi egy átlag autós, a kerékpárosnál ez az arány úgy 115-122% körül mozoghat. Suzukival és kalappal súlyosbítva ugyanez másfélszeres szorzóval.
Így nem maradt más, továbbra is autózom telente (főleg egészségügyi okokból) és motorozom nyáron. A bicajt meg imádom a Szlovák Paradicsomban, amikor áttekerek a Hernád áttöréstől Dobsináig, és eszem egy remek rácsos batyut. Jó is az.
Pedig itthon is szívesen lenyomnám azt a hat kilométert naponta, és inkább eltankolnám egy hétvégi kirándulásra a dugóban elpöfékelt benzint. De egyszerűen nem biztonságos/életképes a biciklis megoldás. Kár érte… Viszont aki az engedélyt adta a felfestésre, az remélem hogy fel-alá fog tekerni rajta egész nap családostól.
Vagy ne is. Hiszen a cél nem szentesíti a hülyeséget: ha napi 24 órában lenne kihasználva ez a sáv, az is kevés lenne a létjogosultságához.