Gymkhana sztori, 2.rész: “Kutya, én még ilyet nem láttam…”
“Az megvan, hogy a karburátorba nem egyszerűen belegyógyult, hanem belekötött a benzin? Csoda, hogy egyáltalán elindult a vas…”
Ilyen előzmények után félve mentem a Quicksteel Motorszervizbe, hiszen az eddig csodálatosnak tartott angol származású ZZR600-as egyre kevésbé tűnt jó vételnek. Lelki szemeim előtt szinte láttam, ahogy atomjaira szedjük, és a Képesmotor.hu adás-vétel rovatában a motoralkatrészek kínálatát fogja gyarapítani.
Szerencsére a helyzet csak az évek óta benne pihenő üzemanyag szempontjából volt ilyen gázos, maga a motor – a kb. 70 000 kilométeres futás ellenére – nem hogy jó állapotban volt az idomok alatt, de sok feleennyit futott (vagy feleennyinek hazudott) társát is lepipálta. Az alkatrészek katonás rendben, sehol egy hiányzó csavar, vagy kókány megoldás. Jó látni, hogy nem csak tulajdonosa, de gazdája is volt a vasnak…

Egy foggal rövidebb elöl, és máris fickósabb a gép: harmadikban is azonnal, gondolkodás nélkül gyorsít alapjáratról
Olajszűrő, olaj, új akksi, négy NGK gyertya egy légszűrő és egy rövidebb áttétel, hogy jobban gyorsuljon a gép – nagyjából ennyi volt a talpra állításhoz szükséges alkatrész igény, és persze kellett Áronék gondos munkája is, hiszen anélkül a fent vázolt harmincezer forintnyi alkatrész mit sem ért volna a dobozban.

A "versenymotor főszponzora"... Ha egyéb cégek - tudom is én: MOL, OTP, stb. - beszállnának, jelzem, van még kiadó hely az idomokon...
Az új fényszórót meg sem várva, egy szál munkásruhában pattantam fel a motorra, hogy a szerviz előtti, erősen emelkedő útszakaszon próbára tegyem a gépet. A Ram-Air rendszer eltávolítása miatt a tank alól hangos szörcsögő hang hallatszik 3000-es fordulat felett, az új alkatrészeknek és a rövid végáttételnek köszönhetően pedig remekül gyorsul a gép: első fokozatban csak erővel lehet földön tartani az elejét, és kettesben is simán kerékre áll, ha 6000-es fordulat környékén hirtelen rányitjuk a tüzet.
Szerencsére a futómű is tudja azt, amire megálmodták két évtizeddel ezelőtt, vagyis kellemesen sportos üléspozíció mellett bármikor abszolválhatunk egy 6-7 méter sugarú fordulót lendületből, semmi bizonytalanság, vagy lábletétel forduló közben – mintha erre a sportra teremtették volna az öreg ZZR-t.
Indulhat a keresgélés a maradék alkatrészekért, de a bevásárlócetlin már csak pár tétel áll. Bukócsövet, egy kormánykiemelőt és egy széles, masszív Pazzaz kormányt kell túrnom a bontók eBay mélyéről, amivel gyakorlatilag végére is értünk az építésnek. Ja, hogy még nincs első lámpám? Khm… halló, valaki? Nincs egy Simson/ETZ/akármilyen első fényszórója valakinek elfekvőben? Arra már végképp nem szeretnék nagyobb összeget költeni…
A sorozat eddigi részei:
1, Moto-Gymkhana – a leglassabb verseny
2. Kell egy motor! – a vásárlás gyötrelmei…
A projekt támogatói:










0 hozzászólás
Trackbackek/Pingbackek